Az 1981‑es év egy új évtized hajnalát jelzi, a „Mercedes‑Benz Transport” pedig mindig az események sűrűjében van. Visszatekintés az akkori új tehergépkocsikra és izgalmas projektekre.

A „Mercedes‑Benz Transport” szerkesztősége már a legelső számmal arra invitálja olvasóit, hogy „ismerkedjenek meg a nyolcvanas évek új Mercedes‑Benz nehéz tehergépjárműveivel”. A „marseille‑i találkozón” – ahogy az a cikk címében is szerepel – Európa‑szerte több, mint 70 szakújságírónak nyílik lehetősége arra, hogy az 1625 S‑től kezdve a 2028 LS‑en át a nagyfülkés 2223‑asig számos gépkocsit kipróbáljon. „Az útvonal hossza 36,7 kilométer volt, legfeljebb tíz százalékos emelkedéssel. Egy újságíró sem hagyta ki a próbaút lehetőségét. A szakemberek egyhangú véleménye: ,A Daimler‑Benz AG az új modelljeivel készen áll a jövőre’” – áll a jelentésben.

Még a haladás is megáll olykor – egész pontosan a kellő időben áll meg. 1981 óta a nehéz tehergépjárműveket a Daimler‑Benz AG által kifejlesztett, és azóta nélkülözhetetlenné vált biztonsági gyakorlatnak megfelelően blokkolásgátló rendszerrel, vagy röviden ABS‑szel szerelik fel.

Több, mint 100 szakújságíró özönlötte el a finnországi Rovaniemit, hogy megismerje az új rendszert. Ez a fejlesztés sokkal összetettebb volt, mint a személygépkocsi‑megoldások esetében. „Gondoljunk csak a nyerges vontatókra és a több csuklós csatlakozással rendelkező nagyobb közúti járműszerelvényekre nagy súly‑ és terhelési különbségekkel és nagy dinamikus tengelyterheléssel, amelyekkel az ABS‑nek meg kell birkóznia.” A fáradozás gyümölcse: „Csak a haszongépjárművek fékrendszerének blokkolásgátló rendszerré történő továbbfejlesztése integrálja a fékezési folyamatba nemcsak a legszélsőségesebb időjárási és útviszonyokat, hanem a gépkocsivezetőt is – a képességeitől függetlenül" – nyilatkozta a szerkesztőség akkoriban.

1981‑ben a fekete-erdei Gutachtal „egy páratlan előadás helyszíne. Az ég és föld között dolgozó akrobaták egészen egyszerűen a hídépítők” – írja a szerkesztőség. „Két férfi kuporog a keskeny vasgerendákon a szakadék szélén, 94 méterrel a föld felett. Kizárólag kötelekkel biztosítva a Gutachtal‑híd következő szakaszát szerelik össze.” Mindeközben a teherautók megszakítás nélkül gördülnek be: „Betonkeverő, 2224 B/6×4, illetve 2626 B/6×4 típusú Mercedes‑Benz alvázon. A megbízhatóság a legfontosabb, és nemcsak a nagyoknál.” A betonozás a helyszínen, úgynevezett szabad előépítéssel, egy mozgatható zsaluzat segítségével történik. Hetente négy‑öt méternyi hidat „ragasztanak” a már kész hídszerkezethez.

1981‑ben a „Transport” a kormány mögötti teljesítményt is értékeli. A magazin az „A sofőrök kedve jó, édes élet Haribo" címmel számol be két gépkocsivezetőről, Wendorffról és Susenről. Az édességgyártó két alkalmazottját Bonnban a Mercedes‑Benz AG kilométer‑milliomosnak nevezte ki. Wendorff és Susen mindennap úton voltak a cég 1632‑esével, és összesen több, mint egymillió kilométert tettek meg – az első motorral, ami akkoriban nem volt magától értetődő. Ezért oklevelet, díszjelvényt és ajándékot kaptak.

A „Csillag Brüsszelnek” 1981 júniusában emelkedett a magasba. A Németországon kívüli legnagyobb forgó Mercedes‑csillagot – amelynek prototípusa a berlini Europacenterben állt – egy mélyágyas pótkocsival szállították Stuttgartból Brüsszelbe. Egy daru segítségével kerül a helyére – a 122 méteres magasságba, a Centre International Rogier tetejére.